„Lehet valamit sz�vb�l �gy csin�lni, hogy hat�ssal legyen a vil�gra, r�ad�sul j�vedelmez� is. De nem tudn�k csak a p�nz�rt alkotni” – vallja Carlos Santana, akit nem sz�ks�ges bemutatni, legfeljebb m�lyebben lehet megismerni. T�vol tartva mag�t az angolsz�sz b�b�natos zenei �ramlatokt�l, Santana j�t�ka �vtizedek �ta kult�r�kon �t�vel� �let�r�m�t �s dinamizmust sug�roz, amellyel k�pes lebilincselni a legk�l�nb�z�bb n�ci�j� hallgat�s�got. Kezdett�l brilli�nsan �tv�zte az afrikai �s az indi�n hangszereket, illetve zenei mot�vumokat az egyeduralomra t�r� rockkal, �gy Santana id�ben megmenek�lt az etnozen�sz skatuly�t�l, lemezei pedig att�l, hogy a „vil�gzene” polcokon rostokoljanak sz�m�zet�sben. Maga a git�rlegenda – ak�rcsak zenekar�nak �sszet�tele – �lland�an v�ltozik, amit � azzal magyar�z: „a legrosszabb, ami egy el�ad�val t�rt�nhet, hogyha nem mozog m�r a sz�ve, s �gy j� el�re kisz�m�that�v� �s �nmaga karikat�r�j�v� v�lik. Az�rt is olyan v�ltozatosak a lemezeim, mert itt az ideje, hogy az emberek �szrevegy�k, hogy bel�l milyen sokf�l�k vagyunk. T�bb kult�r�hoz is k�t�d�m, s ezt megpr�b�lom hangs�lyozni a zen�mben”.

Santana tisztel�i k�z�l t�bben helytelen�tik, hogy egy�tt muzsik�l vend�gm�v�szi rangra emelt perczen�szekkel is, �s engedm�nyeket tesz „komolytalan” st�lusok fel�. B�r mostani albumaiban tov�bbra is fellelhet�ek a t�le megszokott misztikus �s ezoterikus elemek, a kilencvenes �vekt�l fogva a popul�risabb hangz�s fel� fordult, amellyel nemcsak bev�teleit gyarap�tja, hanem sz�lesebb k�rben terjesztheti n�zeteit is. „A zen�vel nem puszt�n a sz�rakoztat�s a c�lom, hanem sz�nd�kom, v�gyam �s k�ldet�sem, hogy a zen�n kereszt�l �zenjek a vil�gnak; hogy r�hangol�djanak arra, amit gondolok” – hirdeti. Legut�bbi korongjainak c�me besz�des: All that I am (Ez vagyok �n) �s Shaman (S�m�n). Igaz�n �t�sre az ezeket megel�z� Supernatural (Term�szetfeletti) c�m� album sikeredett; a szerkesztett, vibr�l� dalok nagyot sz�ltak a k�z�ns�g �s a szakma k�r�ben egyar�nt. Az ezredfordul�n, a lemez�rt elnyert nyolc Grammy-d�j �tad�sakor az�rt m�r kik�v�nkozott a zen�szb�l, hogy „nem spanyol, de nem is latin zen�t j�tszom, hanem afrikait. Amikor Afrik�ban j�rok, nem turista vagyok, hanem m�v�sz, aki tud�s ut�n kutat”.

A m�v�sz pedig sosem �dzkodott tehets�ge apr�p�nzre v�lt�s�t�l, �m ann�l sokoldal�bb, hogy egy m�fajra korl�tozza �nmag�t: a „by Carlos Santana” term�kek k�z�l a zene, a hangszerek �s vil�gn�zet mellett parf�m�ket, borokat �s l�bbeliket is v�s�rolhatunk t�le. Az �zlet mellett – feles�g�vel kar�ltve – egy alap�tv�nyt is l�trehozott, amely h�tr�nyos helyzet� gyermekek t�mogat�s�t c�lozza. Az �gy felkarol�s�ban szerepet j�tszik, hogy mindketten valamik�ppen �ldozatok lettek fiatalon: a f�lv�r feles�g rasszista atrocit�sokat �llt ki, majd fizikai b�ntalmaz�sokat is elszenvedett, amikor egy drogos zen�sszel �lt tizen�vesen; Santan�t pedig szexu�lisan zaklatt�k sr�ckor�ban – de nem csak emiatt k�nyszer�lt hamar feln�ni.

A zen�sz k�z�ps� fi�k�nt 1947. j�lius 20-�n Mexik�ban sz�letett a n�pes Santana csal�dba. A profi heged�m�v�sz �desapa a csal�di mesters�g folytat�s�t rem�lve az �t�ves lurk� kez�be nyomott egy heged�t. De maga az apa annyira belefeledkezett a m�v�szi �nmegval�s�t�sba, hogy egy teljes �vig nem l�tt�k otthon. Csak egy c�met hagyott h�tra, ahova az asszony a h�t gyerekkel v�g�l elzar�ndokolt, �m a zen�szlak�son egy idegen n� nyitott ajt�t: a feln�ttek arc�n d�bbenet �s sz�gyen, a gyerekek�n �r�m �s zavar – a k�p �r�kre bev�s�d�tt a kis Carlosba.

A tin�dzser sr�c kez�ben m�r a git�r lesz a hangad�, emellett naphosszat a hat�ron t�li amerikai zen�s r�di�ad�sokon tartja vigy�z� f�leit: csod�lja, majd hamarosan versenyre is kel az akkori nagy nevek git�rj�t�k�val. A csal�d ’61-ben kiv�ndorol San Francisc�ba, amely akkoriban zenei fellegv�rnak sz�m�t. A k�z�piskola ut�n mosogat�st v�llalva seg�t be a csal�di kassz�ba, de zen�l is: �jszakai, nappali b�rokban �s az utc�n egyar�nt. Szabadidej�ben pedig folyton a v�ros zenem�v�szeti f�iskol�j�ban megfordul� rock-, blues- �s jazz-zen�szek j�t�k�ra settenkedik be. H�sz�ves sincs, amikor n�h�ny amig�t maga mell� v�ve megalak�tja saj�t zenekar�t. A f�iskola alap�t�j�nak f�le megakad rajtuk, �s Santana nyilv�nos szerepl�se is kezdet�t veszi.

Innen m�r csak egy ugr�sra volt Woodstock �s a ’69-es hippifesztiv�l. Santana �s k�s�r�i er�s LSD-befoly�s alatt �lltak, �m az egyedi hangz�svil�g �s virtuozit�s r�v�n val�s�ggal elvar�zsolt�k a n�gysz�zezres t�meget. A git�rlegenda a korai drog- �s n��gyekre �gy eml�kszik vissza, mint �lete sz�ks�gszer� �s bocs�natos velej�r�ira, „amikor t�l fiatal �s t�l naiv volt”. A korai �vekben a bandatagok drogf�gg�s�ge miatt a fell�p�sek is vesz�lybe ker�ltek, a zenekar �sszet�tele gyakran v�ltozott. Az �npuszt�t� �letm�d miatt Santana sz�mos kort�rsa elhunyt, vagy p�ly�ja, mag�n�lete jutott v�ls�gba.

„A csal�d a legszentebb dolog” – hangoztatja ellenben Santana. 1973 �ta �l a h�res fekete blues�nekes-git�ros, Saunders King l�ny�val, aki els� �s egyetlen feles�ge, b�r h�zuk t�j�n h�tlens�gek is el�fordultak, amint az Deborah �letrajzi k�nyv�b�l kider�l. Viszont mikor egy hossz� turn� sor�n v�ls�gba ker�lt a h�zass�guk, a zen�sz ink�bb a koncertjeit mondta le, mint csal�df�i szerep�t. Santana megtanulta az otthonr�l kapott leck�t: amikor haza�r, r�gvest leteszi a lantot, �s �tadja mag�t a csal�dnak. Sokf�le pr�b�t ki�llt a kapcsolatuk: fiatal h�zasokk�nt �t�lt�k a „szellemi gyorskiszolg�l�” korszakot, amikor szinte minden sarkon guruk toppantak el�, akik �r�mest igaz�tott�k �tba az �let �rtelm�t keres� zsenge zen�szek n�pes t�bor�t. Santan��k �let�re is r�telepedett egy „mester”, aki a „megvil�gosodott” p�rt �va intette a gyermekv�llal�st�l. A h�zasp�r akkor az abortusz mellett d�nt�tt, �s a gyerekek csak azut�n j�ttek, hogy a gurujuk t�z�ves manipulat�v tev�kenys�g�t megel�gelt�k. A vil�gpolg�r zen�sz az�ta is �gy v�li, hogy a vil�g legf�bb probl�m�ja a politik�ban �s vall�sokban fellelhet� korrupci�.

Ma m�r Santan�nak egyre mennek a vall�sok �s a vall�salap�t�k, �s egy h�ron pend�l azokkal, akik abszol�tnak a „vil�gszellemet” tartj�k, melynek �k maguk a hordoz�i. A git�rguru saj�tos �letfiloz�fi�t alak�tott ki, nem fogad el szem�ly�n k�v�li val�s�got. �gy maga szabja meg, mi a j� („szeretetenergi�k” �s „igazs�gelvek”) �s mi a rossz (nemzeti, hitb�li sz�ttagolts�g �s Bush eln�k). Most dolgozik leg�jabb lemez�n, amelyben visszat�r az instrument�lis gy�kerekhez, �s zen�j�t bevallottan a hozz� hasonl� „t�bbdimenzi�s lelkek” sz�m�ra �rja.